
címmel
jelent meg a Minőség és Megbízhatóság című szaklapban a Minitab KeepingTAB
31. számának
"Six Sigma enigma - Taking the Mystery out of the Methodology"
című cikke, melyet Várkonyi Gábor fordított magyarra.
A Hat Szigma információáramláson alapuló módszertan, amely - a pénzügyileg
mérhető eredményeket állítva a középpontba - a veszteségek csökkentésére, a
vevői elégedettség növelésére és a folyamatok fejlesztésére törekszik. A Hat
Szigma módszert a Motorola Corporation fejlesztette ki az 1980-as években, manapság
már a kiválóság és a hatékonyság világszínvonalának mértéke. Leginkább a
General Electric és az AlliedSignal széles körben publikált sikerei következtében
ismerik.
A matematikai statisztikában a "szigma" a
szórást jelöli. A Hat szigma módszer a folyamatjavítás egyik eszközeként a
szórás csökkentésére törekszik. Nevezetesen: a szigmát a folyamat
teljesítményének mérésére használják olyan szempontból, hogy mennyire sikerült a
hibamentes eredményt elérnünk. A hiba mindaz, ami kiváltja a fogyasztó
elégedetlenségét, például a vevői elvárásokat nem tejesítő termék, a gyenge
minőségű szolgáltatás vagy a nagy ár.
A Hat szigma minőségszinten működő vállalat 1
millió termékéből mindössze 3,4 hibás; más szavakkal: munkája 99,99966%-ban
hibamentes. A mai vállalatok legtöbbje a 2 és 3 szigma közötti szinten dolgozik. Ha a
minőségi színvonalat sikerül ennél magasabbra emelni, akkor nem csak a fogyasztók
lesznek elégedettebbek, hanem költségmegtakarítás is jelentkezik a veszteségek és
az újramegmunkálás arányának csökkentése, illetve a ciklusidő rövidülése
révén.
A Hat szigma módszertan azonban nem csupán a gyártási
és a műszaki folyamatokra vonatkozik. Sikeres alkalmazása érdekében a szervezetet
gyakorlatilag valamennyi szempontból felül kell vizsgálni: az adminisztrációtól a
pénzügyekig, hogy meghatározhatók legyenek a kimenet optimalizálásának és a
teljesítmény fejlesztésének lehetőségei. A projekt céljainak és a határidőknek a
megállapításához terveket kell készíteni. A legtöbb vállalat olyan hosszú tervet
dolgoz ki, amely körvonalazza a jelenlegi teljesítményszinttől a Hat szigma
teljesítményszintig vezető utat, és tartalmazza a rövid távú, kézzel fogható
célokat is.
Ha egy vállalat belekezd a Hat szigma programba, a siker egyik feltétele, hogy képes
legyen az elképzeléseket tartalmazó információt és a szervezeti célkitűzéseket
hatékonyan megismertetni az alkalmazottakkal. A siker szempontjából kritikus a
legfelső vezetőség elkötelezettsége és a vállalatirányítás egyetértése.
Ideális esetben az összes alkalmazottat megfelelő oktatásban kell részesíteni, hogy
mindenki egy nyelvet beszéljen és vállalatszerte azonos legyen a szemlélet. Ki kell
alakítani a helyi viszonyoknak megfelelő eszközöket és technikákat, és mindenkinek
ugyanazon célok érdekében kell munkálkodnia. Vannak vállalatok, amelyek a tervek
támogatására külön infrastruktúrát hoznak létre, valamint a célkitűzések
megvalósításán alapuló jutalmazási és elismerési rendszert is bevezetnek az
alkalmazottak ösztönzésére. A vállalat vezetőségének hajlandónak kell lennie
arra, hogy megadja a teameknek a szükséges eszközöket és felhatalmazást ahhoz, hogy
napi tevékenységük során alkalmazzák a Hat szigma elveit. Minden egyes alkalmazottnak
magának kell felmérnie, hogyan segítheti a vállalatot a saját munkaterületén
végzett fejlesztésekkel. Az egyéni minőségcélokat össze kell kapcsolni a vállalati
szintű minőségfejlesztési célkitűzésekkel.
Olyan projektek kiválasztására kell törekedni, amelyek
elősegítik a vállalati szintű terv megvalósítását. Gondos tervezést igényel a
projekt mérete is:
egyrészt biztosítson jelentős előnyöket a vállalat
számára, másrészt legyen irányítható méretű és ésszerű időtartamú. A
gyakorlatban legtöbbször valamilyen kézzelfogható szervezeti teljesítményre
koncentrálnak,
előírva például a hibaszám vagy a ciklusidő csökkentését. Sok vállalat
előszeretettel választ olyan projekteket, amelyen legalább 100 ezer dolláros
megtakarításhoz vezetnek. Biztosítani kell azonban a cél eléréséhez szükséges
erőforrásokat és eszközöket is. Ezekbe beletartozik többek között a munkaerő, az
oktatás és a vezetői jóváhagyás.
A fejlesztésre kiválasztott folyamattal kapcsolatban meg
kell határozni a konkrét problémát, valamint a célt, illetve az elérendő
kívánatos állapotot. Meg kell állapítani az előrehaladás mértékét, és el kell
végezni a költség-hozam elemzését. Ezt követően kerül sor a teljes folyamatábra
megrajzolására a műveleti lépések jelenlegi sorrendjének tisztázásához, illetve a
függő változók meghatározásához az egyes lépéseken belül. Ez az elemzés
lehetővé teszi a teljes folyamat dokumentálását, és jó alkalmat teremt a
félreértések tisztázásához is. Minden műveleti lépést osztályozni kell aszerint,
hogy milyen a hatása a kimenetre (kritikus, jelentős, csekély). Programot kell
készíteni olyan stratégia meghatározásához, amely a folyamatot a jelenlegi
állapotából statisztikailag szabályzottá teszi, és összehangolja a vállalat Hat
szigmás céljaival.
Ezután következik a folyamattal kapcsolatos adatok
gyűjtése több forrásból (selejt- és hibajelentések, termelési eredmények,
termékvisszahívások stb.). A mérési rendszer pontosságának megállapításában
segít a MINITAB statisztikai szoftver mérőrendszer-analízis (Gage R& R)
funkciója. A begyűjtött adatok feldolgozásával meg lehet állapítani a trendeket. A
MINITAB által biztosított eszközök - Pareto-diagram, ok-okozati diagram,
szóráselemzés (ANOVA), regressziószámítás- segítségével meghatározhatók az
ingadozás lehetséges kiváltó okai.
Ha a lehetséges a kulcsjellemzőket meghatároztuk,
ezeket bemeneti változókként szabályozókártyák segítségével folyamatosan
figyelemmel lehet kísérni. Az adatok statisztikai elemzése segítségével
meghatározhatók azok a legfontosabb területek, amelyekre a folyamatfejlesztési
erőfeszítéseket összpontosítani kell, mivel szabályozás nélkül káros hatásuk
lehet a termék minőségére. Ebben a fázisban a speciális (nem véletlen) ingadozás
is dokumentálható. Az oksági viszony kimutatásához használható a MINITAB
kísérlettervezési (Design of Experiments, DOE) programja, ez kísérleti terveket hoz
létre és értékel ki. A kísérlettervezés egyaránt figyelembe tudja venni a
szabályozható és környezeti tényezőket, így a folyamat a vevő igénye szerint, a
környezeti hatások figyelembevételével optimalizálható.
Ha sikerül megállapítani az ingadozás potenciális
okait, a folyamat szabályozottá tétele érdekében akcióterveket kell kidolgozni és
végrehajtani. Ilyenkor rendszerint elvégzik a tervezett tevékenység
költség-nyereség elemzését. A folyamat fenntarthatóságának (stabilitásának)
szemléltetésére szabályozókártyákat lehet használni, ezekben a MINITAB széles
választékot kínál. A folyamat-ellenőrzési terv tartalmazza valamennyi, a folyamaton
belüli ingadozás szabályozására alkalmazott elemet.
Amikor a folyamat már stabil, képességelemzést kell
végezni a folyamatképesség meghatározása végett. A folyamatfejlesztéshez olyan
fejlett problémamegoldó eszközök és technikák állnak rendelkezésre mint a
kísérlettervezés (DOE), a szóráselemzés (ANOVA) és a regresszióanalízis.
A dokumentációban a folyamat változásaival együtt fel
kell tüntetni a realizált nyereségeket is. Egy költség-nyereség elemzés jól
feltárhatja a projektnek a szervezetre gyakorolt hatásait. Meg lehet határozni a
további fejlesztési lehetőségeket, és a ciklus folytatódik.
A General Electric immár negyedik éve alkalmazza a Hat
szigmát az üzleti élet összes területén, mindennapi munkamódszernek tekintve azt.
Céljuk a termékek és a folyamatok kifejlesztése a Hat szigma eszköztárának és
képességeinek a kezdettől való alkalmazásával, elkerülve az újratervezésből és
az újramegmunkálásból eredő ráfordításokat. A General Electric a "Hat
szigmára tervezve" megjelölést használja annak jelzésére, hogy a Hat szigma
módszert alkalmazta a kezdeti tervezési fázisban.
A vállalatok a világ miden táján
használják a Hat szigmát. Európában a Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU)
kezdeményezései által felkínált új növekedési lehetőségek kihasználása teszi
ezt szükségessé. Ázsiában is gyorsan növekszik a Hat szigma gyakorlatát alkalmazó
vállalatok száma. A vállalkozások felismerték, hogy a világpiacon csak akkor
maradnak versenyképesek, ha a minőségfejlesztési gyakorlatot szervesen beépítik a
vállalati stratégiába. Az egyetemek és főiskolák világszerte ugyancsak belátták,
milyen fontos megismertetni a hallgatókkal a minőségfejlesztési programokban használt
olyan alapvető eszközöket és módszereket, mint a Hat szigma. Dr. Joe Voelkel, a
Rochesteri Műszaki Intézet Minőségügyi és Alkalmazott Statisztikai Központjának
tanszékvezetője szerint: "Azt hiszem, hogy a Hat szigma szemléletmódjának
beépítése az oktatási programba, felhívja a hallgatóink figyelmét, milyen hatalmas
lehetőségei vannak a folyamatfejlesztésnek. A Hat szigma szemlélete képes
egybeötvözni minden, a folyamatok jellemzésére és fejlesztésére használatos, a
tanfolyamainkon hangsúlyozottan oktatott módszert. Ezért a jövőben is
elengedhetetlennek tartjuk a Hat szigma oktatását."
Megerősíti ezt dr. Robert Gee is, a Nemzeti
Minőségirányítási Továbbképző Intézet elnöke és társalapítója, aki a
munkáltatók szempontjából mutatott rá a Hat szigma módszerre kiképzett szakemberek
alkalmazásának előnyeire: "A Hat szigma olyam ernyőszerű szemléletet nyújt,
amely hatékonyan hozzájárul a vállalatok megfelelőségi, szabályozási és
statisztikai elemzési igényeinek kielégítéséhez. A helyes eszközök, mint a MINITAB
és a Hat szigma együtt összefüggő módszert alkotnak a minőség- és
folyamatfejlesztéshez."
A tökéletesítéshez azonban időre és
elkötelezettségre van szükség. A Hat szigma program nem képes máról holnapra
megváltoztatni az üzletmenetet. A Hat szigma olyan kezdeményezés, amely a
szervezettől - de legfőképp a vezetőségtől - hosszú távú befektetést igényel
időben és erőfeszítésekben egyaránt. Az eszközök és a módszerek hatékony
megvalósítása nagy előnyökkel jár mind a vevők, mind a vállalati alkalmazottak
számára. |